Gyakran Ismételt Kérdések

Ötlet védelme?

A jelenlegi jogvédelmi rendszerek a szellemi tulajdon védelme területén az ötlet védelmét önmagában nem támogatják, hanem a hangsúlyt az ötlet alapján létrehozott szellemi termékre helyezik. Ez azt jelenti, hogy az „ötlet” alapján létrehozott találmány, minta vagy formaterv akkor részesíthető jogvédelemben, ha megfelel bizonyos kritériumoknak.

A jogvédelemmel foglalkozó szakemberek között régebben volt egy mondás: Ha valakinek van egy jó ötlete, akkor ne beszéljen róla, hanem csinálja. Ez azt jelenti, hogy hozzon létre az ötlet alapján valamit, amiben az ötlet megtestesül, legyen az valamilyen műszaki megoldás, vagy termék, szolgáltatás, és az így létrejött szellemi terméket már valószínűleg lehet majd jogvédelemben részesíteni. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy mindig időben, azaz a nyilvánosságra jutás, vagy más üzleti partnerekkel történő kapcsolat felvétel előtt megtörténjenek a jogvédelmi lépések. Ez ügyben érdemes mielőbb szakemberhez fordulni, akivel a védési stratégiát fel lehet építeni, és a megfelelő lépéseket még meg lehet tenni.

Világszabadalom?

A közbeszédben, sajtóban, médiában számos olyan fogalom használatos, amelyek félrevezetők, jogi tartalmuk nem pontos. Ilyen a „világszabadalom” elnevezés is, amelyet általában úgy használnak, mintha valami a világ egészére le lenne védve. Ez a szándék, az e mögött meghúzódó igény érthető, mert valóban sokszor szükség lenne arra, hogy valami sok országban, vagy a világ összes országában le legyen védve, de az iparjogvédelem ezt a fogalmat nem használja. Helyette olyan jogvédelemről, jogvédelmekről beszélhetünk, amelyek a világ sok országában be vannak jegyezve. Azonban ezek külön eljárásokat igényelnek. Ezek kapcsán a különböző oltalmi formáknál különféle ténylegesen alkalmazható eljárások vannak. A „világszabadalom” kifejezést gyakran összekeverik a PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés adta lehetőségekkel is, amely a szabadalmak és a használati minták kapcsán a jogok külföldi kiterjesztésének nagyon előnyösen használható eszköze. A PCT bejelentés azonban nem eredményez „világszabadalmat”. A PCT eljárás a jogkiterjesztés egy előnyös módja, amellyel egy lépésben a PCT egyezmény tagországainak egészére ki lehet terjeszteni a jogokat, de a bejegyzést utána országonként folytatni kell, nemzeti, illetve regionális eljárások keretében, amelyek aztán végleges jogokat eredményeznek.

Újdonság?

Az iparjogvédelmi jogok megszerzésénél (szabadalom, használati minta, formatervezési minta) az egyik legfőbb kérdés az, hogy az adott megoldás új-e? Az újdonság kérdése ebben az esetben azt jelenti, hogy volt-e már olyan megoldás, amely szakmai nyelven szólva része a technika állásának. Az újdonság megítélése szempontjából - függetlenül attól, hogy a megoldásra jogot szerezni kívánó bejelentő tudott-e arról, vagy nem - minden olyan közlés, megjelenés, publikáció, újdonságrontó, amely a bejelentési, vagy elsőbbségi nap előtt nyilvánosságra került, bárhol a világon.

Tehát az újdonság szempontjából létezik olyan fogalom, hogy világújdonság, vagy világ szintű újdonság, amely végső soron a tényleges újdonságot takarja. Ha valami volt már, akkor nem új, ha nem volt, akkor új. Az újdonság megítélésének a különböző iparjogvédelmi formák szerint részben különböző meghatározásai vannak. A bejelentő, feltaláló saját nyilvánosságra hozatala is újdonságrontó, ennek kapcsán bizonyos esetekben a törvény türelmi időt biztosít, de teljes felmentést nem ad, ezen feltételeket az adott oltalmi forma ismertetésénél részletezünk.

Feltalálói lépés, feltalálói tevékenység?

A szabadalom és a használati minta megítélésénél az újdonság követelménye mellett felmerül az is, hogy az adott találmány vagy a minta létrehozása mennyire volt nyilvánvaló. Ez azt a kérdést veti fel, hogy ha egy fejlesztő a saját tudását, vagy a szakma által jól ismert rutin ismereteket alkalmazza, akkor létrehoz-e jogilag védhető megoldást? A jelenlegi szabályozás szerint, ha a megoldás létrehozása a szakma, illetve a szakember tudásához képest nem nyilvánvaló, akkor hordoz magában feltalálói lépést, illetve képviselhet feltalálói tevékenységet.

A szabadalmak esetében a feltalálói szint megítélésekor a magyar szabadalmi jog a feltalálói tevékenység meglétét kívánja meg. Ehhez a szakterületen jártas szakember tudását és az annak rendelkezésére álló összes ismeretet veszik alapul. A szakember ebben az esetben egy magasan képzett, egyetemi végtettséggel, jelentős elméleti felkészültséggel és gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező személy, akinek a tudásához képest kell a találmány kapcsán a feltalálói tevékenységet bizonyítani.

A használati minták esetében a feltalálói szint megítélésekor alacsonyabb követelményeket támasztanak, ebben az esetben a mintával szemben csak a feltalálói lépés megléte a követelmény, amely megítélésekor a „mesterségben járatos személy” főként gyakorlati ismeretekre vonatkozó tudásszintjét veszik figyelembe. A használati mintának ehhez a tudásszinthez képest kell egy olyan többletet, feltalálói lépést tartalmaznia, amely a mesterségben jártas személy számára nem nyilvánvaló.

Ipari alkalmazhatóság?

Az ipari alkalmazhatóság a találmányok, illetve a használati minták kapcsán szintén az egyik fontos kritérium, amely lényegében azt jelenti, hogy a találmány, vagy minta a széles értelemben vett ipar valamely területén alkalmazható legyen. Az ipar fogalmába beletartozik a gyógyászattól kezdve a mezőgazdaságig, gyakorlatilag a gazdaság egész területe.

Az ipari alkalmazhatóság kapcsán értékelik azt a körülményt, hogy a találmány, avagy a minta a fizika ismert törvényei alapján működőképes-e. Az ipari alkalmazhatóság hiányát valószínűsíthetik olyan találmányok esetében, amelyek működési elve nem ismert vagy kétséges. Ilyen alapon szokták elutasítani az olyan jellegű találmányok bejegyzését, amelyek a fizika ismert törvényeivel nincsenek összhangban, vagy annak vélhetően ellentmondanak: pl. örökmozgó, vízzel hajtott autó, UFÓ hajtómű, antigravitációs motor, égő víz, stb.

Márkanév védelme?

A köznapi szóhasználatban a márkanév, egy termék vagy szolgáltatás, vagy azok csoportjának a megnevezésére vonatkozik. Ennek iparjogvédelmi megfelelője a védjegyoltalom. Ennek specialitása, hogy a használatban levő neveket, megjelöléseket később is le lehet védeni, tehát a korábbi használat nem újdonságrontó, hanem éppen ellenkezőleg legtöbbször jogerősítő tényező. Megteheti tehát valaki azt, hogy előbb kezd el használni egy nevet, megjelölést a piacon, mintsem azt levédette volna. Ennek van egy óriási kockázata, hogy - kivéve bizonyos szabályozásokat, pl. versenytörvény – védjegyoltalom hiányában nem tud hatékonyan fellépni egy bitorlóval szemben. A bejegyzés nélküli használatnak az a kockázata is lehet, hogy valaki már esetleg bejegyeztette a megjelölést, és így a tájékozatlan használó akár jóhiszeműen is bitorlóvá válik, és ebből hosszadalmas jogvita alakulhat ki. Érdemes tehát már a megjelölés használatának megkezdése előtt is szakember segítségét is igénybe véve tájékozódni.

Hasznosító keresése?

Az, hogy valakinek van egy találmánya, vagy már rendelkezik is a szükséges jogvédelemmel, nem jelenti azt, hogy a téma automatikusan hasznosulni is fog. Ennek kapcsán a jogtulajdonosnak a saját körében, vagy mások bevonásával hatékony lépéseket kell tennie. Amennyiben a jogtulajdonos nem rendelkezik saját tőkével vagy gyártó bázissal, célszerű a téma hasznosításába partnereket bevonni. Ahhoz, hogy a partnerek bevonása eredményes legyen és eközben a jogok biztosítva legyenek, a jogvédelemmel együtt összehangolt lépéseket kell tenni. Például külföld felé történő kiajánlás, külföldi partnerek keresése, illetve ottani partnerekkel történő tárgyalás előtt mindenképpen szükséges az adott célterületre a jogkiterjesztés. A hasznosító vagy a téma hasznosítása kapcsán érdekelt partnerek keresése során fontos tényező, hogy a jogtulajdonos megfelelő időben, előzetesen gondoskodjon a jogai bejegyeztetéséről, és arra megfelelően hivatkozzon is. Ezzel sok kellemetlenséget tud megelőzni magának.

Szponzor keresése?

A találmányok, szellemi alkotások megvalósításánál, illetve piacra vitelénél, az egyik legfontosabb szempont a pénz. Az tudja piacra vinni, és versenyképesen előállítani a terméket, aki megfelelő anyagi bázissal, tőkével rendelkezik. A legtöbb esetben elengedhetetlen olyan partnerek megkeresése, amelyek a téma megvalósításához, piacra viteléhez, továbbfejlesztéséhez a megfelelő anyagai hátteret biztosítják. Ebben az esetben is elengedhetetlen a jogosult részéről a saját jogainak az előzetes és megfelelően körültekintő biztosítása, mert az mindig is alapját képezheti a partnereivel szemben az egyértelmű helyzet tisztázásának. A szponzor, befektető a megfelelő haszon elérése érdekében fekteti tőkéjét az adott témába. A téma megfelelő jogvédelmi helyzete úgy a jogtulajdonos, mint a befektető számára is biztonságot ad a piac többi résztvevőjével szemben.

Hogyan tárgyaljunk?

Mindennemű üzleti jellegű tárgyalás előtt célszerű a téma jogosultjának a saját jogait teljes mértékben tisztázni, és azokat a lehetőségek keretei között bejegyeztetni, illetve rögzíteni. Ez a megfelelő jogvédelmi lehetőségek, illetve nyilvántartásba vétel alkalmazásával elérhető. Egy potenciális partnerrel, hasznosítóval, befektetővel, de akár egy egyszerű érdeklődővel történő kapcsolatfelvétel során már a legelső lépésben, még a témára vonatkozó információk bárminemű említése előtt - ha lehet írásban - közölni kell, hogy a jogosult milyen jogokkal rendelkezik, és ezeknek a tiszteletben tartását kéri a másik féltől is. Az első lépésben nem célszerű túl részletes tájékoztatást adni. Ahhoz hogy valaki eldöntse, hogy az adott téma érdekli-e, akar-e vele foglalkozni, egy általános tájékoztatás is elegendő, bizonyos mélyebb technikai részletekre nincsen szükség. Ha az érdeklődő szándéka komoly, érdemes azt írásban rögzíteni, és azt követően a tárgyalásokat és minden átadott információt szintén írásban nyomon követni. Ennek során elengedhetetlen a megfelelő iparjogvédelmi vagy jogi tanácsadói háttérrel történő folyamatos egyeztetés, konzultáció.

Szerződéskötés?

A téma hasznosítása vagy ahhoz kapcsolódó résztevékenység kapcsán elkerülhetetlen a más partnerekkel való kapcsolat, illetve együttműködés, amelynek részleteit szinte mindig írásban is rögzíteni kell. Ez részben célirányos levelezésben, feljegyzésben, emlékeztetőben történhet, de az egymás felé történt kötelezettségvállalásokat erre vonatkozó megállapodásban, szerződésben kell rögzíteni. Ennek az egyik minősített esete a hasznosítási szerződés, de a felek különböző célirányos szerződésekben a téma kapcsán széles körben rendezhetik a helyzetet, a téma és a hasznosítása kapcsán szükségesnek tartott feltételeket. Ilyen esetekben szintén célszerű a megfelelő iparjogvédelmi szakemberrel történő folyamatos konzultáció, egyeztetés.

Jogdíj, licenciadíj?

Az iparjogvédelmi jogok tulajdonosa, a jogok teljes vagy részleges átadása kapcsán a hasznosítótól díjat kérhet. Ennek mértéke legtöbbször a felek megállapodásán, a téma adta üzlet megítélésén, a várható előnyök mértékén múlik. A jogdíj, licencia díj mértékét, annak megfizetésének módját, esedékességét minden esetben megfelelő szerződésben, megállapodásban kell rögzíteni, amelyet maximális körültekintéssel kell összeállítani és megkötni. Ennek során szintén elengedhetetlen a megfelelő iparjogvédelmi szakember közreműködése.

Mennyit ér a jogvédelem?

Gyakori kérdés a feltalálók, illetve az iparjogvédelmi jogok jogosultjai részéről, hogy mennyit ér a jogvédelem, ér-e egyáltalán valamit? Ennek kapcsán el kell mondani, hogy az iparjogvédelem adta jogok - szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy - abszolút vagyoni jogok. Ugyanolyan jellegűek, mint pl. az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog. Tehát a tulajdonos számára megengedőek, ő élvezheti a jogokból származó hasznot és előnyöket, míg mindenki más számára ez tiltva van.

Azt, hogy mennyit ér egy jogvédelem, első körben az dönti el, hogy mi a jogvédelem tárgya, mi van a jogvédelem alapjául szolgáló iratokban. Nem mindegy tehát, hogy a bejelentésben mit nyújtanak be, illetve, hogy hol és miként történik a jogok bejegyeztetése. A bejelentésben szereplő téma kapcsán bizonyos esetekben, - így szabadalom, használati minta esetén - a bejelentést követő egy éven belül van mód a bejelentés bővítésére, kiegészítésére az ún. belső elsőbbséggel. Ha a fejlesztés kapcsán új eredmények születnek, mindenképpen célszerű megfontolni, hogy azt a bejelentésben szerepeltessék-e. Olyan információkra, műszaki részletekre, amelyek a bejelentésben nem szerepelnek, később nem lehet hivatkozni. Ezért szintén fontos, hogy a jogvédelmi bejelentések előkészítésénél, benyújtásánál, megfelelően körültekintően járjanak el, és vegyék igénybe az iparjogvédelmi szakember segítségét.

Minden Jog Fenntartva! - All Rights Reserved! - VTP © 2017